SZENES BÉLA

író, újságíró, színpadi szerzõ, mûfordító
(Bp., 1894. jan. 18. - Bp., 1927. máj. 26.)

A 33 évesen, fiatalon elhunyt színpadi szerzõ Bárdos Artúr felfedezettje, rövid pályája ellenére, sikeres és termékeny vígjátékszerzõként írta be nevét a magyar színháztörténetbe.
Szenesember néven írt tréfás írásai a kor kedvelt publikációi. Vígjátékait, darabjait gyakorta játsszák azóta is. Leánya a tragikus sorsú, 23 évesen mártírhalált halt költõnõ, Szenes Hanna, kinek posthumus verseit, a világ számos nyelvére lefordították.

Adatok:

1918-21 - Elsõ színpadi darabok, kabarékban
1921 - Bárdos Arthúr felfedezett szerzõjeként a Belvárosi Színházban
1925 - Vígszínház bemutatja ötödik színdarabját, "A csirkefogó" - t
1926 - Az alvó férj - nagy siker a Vígszínházban
1926 decembere - "Nem nõsülök!" - élete utolsó premierje
1927. május 26. - halála, 33 éves.
1928 - "Gazdag lány" operett premierje, Stella Adorján-Szenes Béla-Radó Sándor - Városi Színház
1928 - "A házibarát"-címû darabját, a jó barát Nóti Károly fejezi be - Vígszínház
1930 - "Az ezüstpáncél" bemutatója a Kamaraszínházban, Hevesi Sándor rendezésében

Életútja részletesebben:

A pályaindulás

Gimnáziumi és egyetemi évei után több napilap és hetilap munkatársa lesz, és hamar feltûnést kelt vidám tárcáival és az aktuális társadalmi, színházi és politikai eseményekrõl írt humoros karcolataival, amelyek rövidesen népszerûvé teszik az ifjú újságírót. Dolgozik "A Nap", az "Új Hírek", valamint a "Pesti Hírlap" c. lapoknak, ám legnevezetesebbé talán a "Színházi Élet" c. szakfolyóiratban megjelent írásai tették, amelyet rendre "Szenesember" álnév alatt jegyez.

A kezdõ szerzõ

Színpadra kerülnek egyfelvonásos vígjátékai, kabarék játsszák darabjait, s ezek sikerei után kerül sor 1921-ben az elsõ háromfelvonásos vígjáték bemutatójára a Belvárosi Színházban, Bárdos Arthúr felfedezett szerzõjeként, "A buta ember" címmel, amely 140 egymás utáni elõadást ér meg. Következõ vígjátéka: "A gazdag lány" a kor talán egyik legtöbbet adott darabja lesz, hiszen a bemutatót követõen 240-nél több elõadást ér meg. Szerzõként jelentkezik a Vígszínházban, Jóbnál, ám elutasítást nyer.
Ír regényeket, amelyek közül az "Aladár" és a "Tizenegyedik parancsolat" címûeket külföldön is kiadják. Több mint harminc kisebb egyfelvonásos darabot ír, többnyire vígjátékot. Többfelvonásos vígjátékai: "A végállomás", "A holdvilág", és "Az olasz asszony" is rendre sikert hoznak szerzõjének. Elsõ külföldi sikere "A végállomás" címû vígjáték, amelyet a bécsi Deutsches Volkstheater ad elõ, a premier után még nagy hosszan játszva.
1925 májusában a Vígszínház mutatja be ötödik jelentõsebb színdarabját, "A csirkefogó" címû négyfelvonásos bohózatát, de pályájának legzajosabb sikerét 1926 márciusában "Az alvó férj" címû háromfelvonásos vígjáték bemutatóján aratja, ugyancsak a Vígszínházban.

Az Alvó férj

Ez a darab egy jól megírt mû, sokak szerint Szenes élete legjobb darabja, mára egy kissé méltánytalanul elfeledett, nem oly gyakorta játszott magyar színpadi alkotás. A kor jellegzetes pesti figurái tûnnek föl benne. A budapesti korzón és az egykori arisztokrácia üdülõhelyén, Abbáziában (ma Horvátország) játszódó darab szépasszonya Gombaszögi Frida, ki a férje mellett savanyodik, s "szegény jó Ödön", a férj Rajnai Gábor, neje iránti meg-megszunnyadó érzelmeit az Amerikából hazatérõ barát, felesége iránti kitüntetõ érdeklõdése ébreszti fel. A barát szerepében a késõbb Amerikában Oscar-díjjal is kitüntetett Lukács Pál alakítja a Vígszínházban. A színdarab, azóta szállóigévé váló mondatok sorát hordozza, kezdve a "szegény jó..." kifejezéstõl egészen, a párizsi útról hazatérõ dáma, a barátnõ, korzóbeli elõkelõsködõ köszönéséig, a "lö pá" -ig. Megjelenik az "ucsora" kifejezés, amely az anyagi értelembe vett nehéz idõk kedvelt meghívásfajtájává növi ki magát: több mint egy uzsonna, de kevesebb, mint egy vacsora. A darab siker, ám a 78. elõadás után leveszik a színrõl, amit Szenes sérelmesnek tart. A színház azzal érvel, hogy az utolsó kilenc elõadás átlagbevétele nem éri el a kétezer pengõt, szemben a korábbi 4800 pengõs elõadásokkal. Hiába a bravúros szerkezet, a legendássá váló dialógusok sorozata a közönség új darabokat vár, amelyre nem is kell sokáig várni Szenes Béla esetében. Nem úgy a bemutatóra.

Sikerei csúcsán

A "Nem nõsülök!" viszonylag gyorsan elkészül, ám a Vígszínház mûsorpolitikai taktikázásnak köszönhetõen, tolódik a premier, s csak 1926. december 22-én, kerülhet rá sor. A siker annál zajosabb és mindent elsöprõ. A "Noszty fiú" darab korábbi premierje befolyásolja az új Szenes vígjáték bemutatóját a Vígben, s ezért tolódott szerencsés idõzítéssel karácsonyra a jóval korábbra tervezett színpadra állítás. Operettet, színpadi mûveket fordított német és francia nyelvekbõl. A Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében, a ?Vidám Írások? rovatban rendszeresen jelennek meg publikációi, egészen haláláig. Ezek az írások talán a színpadi szerzõ Szenes-nél is népszerûbbé tették.
Sokat betegeskedett szívével már korábban is, állapota a "Nem nõsülök!" próbái és diadalútja alatt azonban rosszabbodik. 1927. május 19-én nyilatkozik a sajtónak, s õszre két vígjátékot is ígér a közönségnek, ám alig egy hét múlva ugyanez a lap a nekrológját hozza le, fõhelyen. Halála váratlan és igen korai, mindössze 33 éves.

Az utolsó elõtti este története

1927. május 24. egy budapesti kávéházban Stella Adorján, aki rövid idõ alatt a legkeresettebb szövegírója és fordítója a magyar színházi életnek, együtt vacsorázik Szenes Bélával és Radó Józseffel, a "Régi jó Budapest" operett zeneszerzõjével. Vacsora közben Stella megemlíti Szenesnek, hogy "A gazdag lány" története milyen remek operett téma lehetne. A vacsora még véget sem ér, és megállapodnak abban, hogy a Szenes Béla, Stella Adorjánnal operettet ír a szcenáriumból, míg a zenéjét Radó Józsefre bízzák. Másnap a Városi Színház direktorához sietnek, és dr Marton Sándor irodájában mindhárman aláírják a szerzõdést. Másnap hunyt el Szenes Béla. Az esemény megrázza a színházi közéletet. Ám a szerzõdés attól még érvényben van, hogy az egyik fél eltávozik. A színház több halasztást követõen emlékezteti kötelességére Stella Adorjánt és Radót. Stella párizsi tartózkodása alatt elkészíti Szenes mûvébõl az átiratot. A fõszereplõt a korhoz igazítja, és a romantikus szerepbõl egy dinamikus sportlady figurát formál, néhány kisebb szerepen végez más átalakítást, majd Radó is elkészíti a hozzávaló zenei hátteret, és a premier kiírása szerint Szenes és Stella neve áll a szerzõk helyén 1928-ban. Stella Adorján ugyanis csak úgy vállalja el a szövegírást, ha az eredeti szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen, a tantiem fele Szenes örököseit illeti meg.

Egy bemutató, a szerzõ nélkül

A sajtóban megígért két vígjáték egyikét, "A házibarát"-ot, a jó barát Nóti Károly fejezi be, és a Vígszínház mutatja be 1928-ban. A szerzõ szcenáriumához méltó dialógust ír Nóti, kritika szerint nem észrevehetõ ez a "különkezûség", teljesen "Szenes"-nek tûnõ az egész darab. Uray, Gál Franciska, Góth, Góthné játszanak a darabban nagy sikert aratva, s feltûnik egy új tehetség Pártos Erzsi, akinek kiugrására felfigyel a szakma és a sajtó is.
A darab kapcsán így emlékezik meg Schöpflin Aladár a Nyugatban Szenes Béláról:
"A tavaly elhunyt Szenes Béla derék és rokonszenves íróember volt. Megvolt az a ritka erénye, hogy nem voltak pretenziói önmagával és másokkal szemben. Sikereinek örült, de nem kívánta miattuk, hogy nagy embernek tartsák. Bukásai lesújtották, de nem okolt értük másokat, színházát, színészt, kritikust, elismerte, hogy õ is írhat rosszul sikerült darabot. Nem tartotta magát nagy drámaírónak, szerényen és okosan úgy határozta meg saját hivatását: a budapesti közönség mulattatója. Meg kell adni, jól mulattatta ezt a közönséget, egyszerû, de polgári ízléssel, könnyed leleménnyel a részletek kidolgozásában, az ártalmatlan hûsítõ italokra emlékeztetõ kritikájával az életnek. A színpadi csevegés volt a genre-a, a budapesti polgári társadalom beszédtárgyai az anyaga, a korzón sétáló átlagemberek családi komplikációi a problémái. A mûfaj, amihez értett, és amivel sikereit aratta, a különleges budapesti Localposse, melynek nem is volt nála jobb mûvelõje. Szerencséje az, hogy maga is tagja volt annak a közönségnek, amelynek írt. Azonosak voltak a gondolatai, az ízlése, az érdeklõdései, a tréfái, csak író készségével vált ki közönségébõl..."

Schöpflin Aladár: A HÁZIBARÁT - Nyugat - 1928/12sz.
Szenes Béla vígjátéka, befejezte Nóti Károly

Az utolsó Szenes színdarab

Az ígért másik vígjáték szcenáriumához egy alkalmi társszerzõt párosít Hevesi Sándor, aki vállalja a darab, az ?Az ezüstpáncél? bemutatóját 1930-ban, a Kamaraszínházban. A színmû valószínûleg kezdeti stádiumban maradt Szenes halálakor, s ebben rejlik a posthumus bemutató sikertelensége, mindössze 13 elõadást ért meg. Özvegye egy évtized múltán kezdeményezi férje színmûveinek reprízét, ám a kor és az idõ nem kedvez a felújításnak, elutasítják.

Szenes Hanna

Szenes Béla egyetlen leánygyermeke Szenes Hanna költõnõ. (1921-1944) A gyermek 1939-ben az egyre nehezedõ politikai nyomás elõl, a Közel-Keletre emigrál. Ám a II. Világháború eléri ottani lakhelyét, s önkéntes Brit katonatisztnek áll 1943-ban. Mint Brit Önkéntest - a királyi légierõ, a RAF, ejtõernyõvel Jugoszlávia területére juttatja 1944-ben. Átjön a Magyar Jugoszláv határon s a bujkáló gyermeklányt egy nap Nyugat-Magyarországon elfogják, és bebörtönzik. Öthavi fogvatartást és kínzást követõen kivégzik Budapesten a tragikus sorsú, 23 éves diáklányt. Fogsága idején keletkezett versei a véletlennek köszönhetõen megmaradnak, amelyet azóta a világ számos országában kiadtak, nagyon sok nyelvre lefordítva.
Egyetlen színpadi mûve: A hegedû - önéletrajzi ihletésû. Szenes Andrea 2004-ben Szenes Hanna Alapítványt hozott létre.

"Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor õk maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor õk maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek."

/Szenes Hanna/

Szenes Béla mûvei:

Írásai:

Der Schandfleck der Klasse - Zurich - 2003 Gyerekregény
A tizenegyedik parancsolat - regény, Bp., 1921
Pest -elbeszélés, Bp., 1920
A meztelen táncosnõ - regény, Bp., 1919
A kristóftéri Kolumbusz - regény, Bp., 1918

Színdarabok:

Szenes Béla: Az ezüstpáncél 1930
Szenes Béla-Stella Adorján-Radó Sándor: Gazdag lány - 1928 posthumus premier
Szenes Béla (vígjátéka, befejezte Nóti Károly) - A Házibarát - 1928*
Szenes Béla: Nem nõsülök - 1926
Szenes Béla: Az alvó férj - 1926
Szenes Béla: A csirkefogó - 1925
Szenes Béla: Az olasz asszony - 1924
Szenes Béla: Holdvilág - 1924
Szenes Béla: Végállomás - 1923
Szenes Béla: A gazdag lány - 1921
Szenes Béla: A buta ember - 1921

fordítások:

Mouézy: Baj van Zsófival - 1924
Krenn-Buchbinder: Csavargólány - 1918

Szenesember néhány verse a Színházi Életben:

Arról értesültem
E héten
Egy borbélymester színdarabot
Írt Kecskeméten.
Azt is megírták
Íme
Hogy "Fehér Julis"
A darab címe.
Megjósolom elõre, hogy a
Szép címû
Népszínmû
Szerzõje babért, virágot
Tapsokat,
Kap sokat,
Mert annak ki nem
Méltányolja a szerzõ anyagát
Másnap a borbélymester
Elvágja a nyakát.

- 1917. január-

Gábor Andor vágya
Ennyi:
Színházba szeretne
Menni.
Ez képezi vágyai
Alapját,
Meg szeretné nézni
Egy más szerzõ darabját.
És percig sem késve
Elutazott Bécsbe

- 1917. március -

A természet hatalma
Örök,
Itt a tavasz
Már nyílnak a színkörök.

- 1917. március -

Szívek és életek mélyéig
Hatol,
A toll.
Ha róla ír, büszkén serceg.
A magyar írók között
Igazán: Herczeg
1917. január. (Herczeg Ferenc: Kék róka premierjéhez)
Egy vén színházi ember
Ki sose lódított
Szól: A kék róka
Tökéletesen meghódított.
Nagy ok
Kell ehhez, mert magam is
Vén színházi róka vagyok.
*
Kék róka? Hiszen a róka
Nem kék?
De mihelyt Herczeg írta
A közönségnek k?ék.
*
A kék róka
A legjobb szõrme-darab.
Sose pusztul el,
Mindig megmarad.
*
Nem lázító?
Nem hallottam, olyan mozidarabról,
Mely nem "óriási szenzáció"

1917. január.

Hangverseny... Nõk, urak...
Ismerkedni... férjhez menni...
De mi a fenét kell ehhez
Hegedülni vagy énekelni?

1917. január.

Az íly furcsa dolgon
Az ember elképed.
Türelmetlenül várják a "Magyar"-ban
A "Váratlan vendéget"

1917. január